Két dolgot nem akar senki: újítani, és hogy minden maradjon a régiben

Az AI, a BIM, a fenntartható működés, és az építőipari szereplők bizonytalansága metszetén bonyolódott Proptech Hungary ötödik innovációs rendezvénye, amit május 16-án tartottak a Budapest Music Centerben. Beszámoló.

Gyönyörű napsütésben, igazi nemzetközi sztárparádéval indult a Proptech Innovation NOW konferencia. A  délelőtti szekciót a rendezvénysorozat visszatérő előadója James Dearsley, a világ jelentős ingatlanpiaci innovátoraival készített interjúsorozatával nyitotta meg. Az egyedi példákat, esettanulmányokat Dirk Paelinck, a Proptech House alapítójának előadása követte, aki az európai proptech szervezeteket összesítő EU taxonómiáról, az új európai Bauhaus-ról beszélt. Őt Andrew Knight, a RICS vezető adatelemzője váltotta a színpadon, aki az AI egyre növekvő szerepét hangsúlyozta a teljes ingatlanpiaci értékláncban.

Dirk Paelinck, a ProptechHouse ügyvezetője (Fotó: Glódi Balázs)

Fahad Al Tomaihy, a szaúdi Tayaqan alapítója a szaúdi szupervárosról, a sivatagba álmodott, 170 kilométer hosszú, 200 méter széles és 800 méter magas okosmetropoliszról, illetve annak valódiságáról beszélt. „Digitális iker formájában már az egész város létezik” – mondta egy hatalmas Unreal Engine logó alatt állva. „Már csak meg kell valósítani. Ezen sok cég dolgozik, ha megnézitek a The Line-t gondozó NEON projekt weblapot, látjátok, hogy egy csomó alprojektre bontottuk szét.

Laikus szemmel a The Line leginkább valami egzotikus sci-fi távoli jövőben játszódó helyszínének tűnik, és szó mi szó, Fahad sem ok nélkül kezdte a prezentációját az általa tapasztalt általános szkepticizmussal. A cél egy teljesen önfenntartó, zéróemissziós város megépítése, aminek hasznosságát illetően ugyan megoszlanak a vélemények, az viszont biztos, hogy számtalan, eddig csak pedzegetett építési megoldást hozna elérhető távolságba egy ennyire ambiciózus projekt. És bár kétségkívül ez volt az egésznapos rendezvény legdöbbenetesebb produkciója, szerencsére szó sincs arról, hogy a modern építészet vívmányai csak távoli országok szupergazdag vállalkozóinak vagy uralkodóinak érhetők el.

AR, VR, BIM, AI

A konferencia kétszázötvennél is több látogatója három teremben hallgathatott előadásokat vagy vehetett részt workshopokon, a rendezvényközpont halljában pedig különféle cégek demózták legkorszerűbb megoldásaikat.

Már nem terveket, hanem virtuális épületeket építünk, amelyeket ki tudunk vinni az építkezésre vagy be tudunk vonni az üzemeltetésbe egy közönséges telefon kameráján keresztül” – mondta Livják Csaba, a Buildext Kft. alapítója és ügyvezetője, kezében egy tablettel, amelyen a Dalux szoftverfejlesztő cég webes projektplatformának kiterjesztett valóság alkalmazása futott.

Három kattintás után másodpercek alatt töltötte a Budapest Music Center földszintjének alaprajzát, a tervezett belsőépítészetet, majd a látogató pozíciójához mérten a telefon kameráján keresztül mutatta meg a falban futó rendszereket.

Livják Csaba, a BuildEXT ügyvezetője (Fotó: Glódi Balázs)
Hétköznapi szürrealitás a BuildEXT irodájában (Fotó: BuildEXT)

Ez már az építőipar digitalizációjának egy következő fázisa. A tervezők már nem csak a design-ért felelnek, hanem digitális integrátorként felépítik az épületek digitális másolatát a virtuális térben, webes projektplatformot kapcsolnak rá, ami lehetővé teszi, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a kommunikáció, az információelérés és a változáskövetés a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés alatt.

A tervező már nem csak a tervek leszállításáig felel a “rajzok” elkészítéséért, hanem digitális integrátorként az épület élettartama alatt életben tartja az épület információs modelljét. A tervezés alatt felépíti, a kivitelezés alatt követi a benne bekövetkezett változásokat és feltölti információval, majd a következő 20 évben gondoskodik róla, hogy up-to date maradjon. 

Ez az alapgondolat és erre kapcsolódik rá végtelen sok új szolgáltatás, lehetőség, szinergia, kezdve a papíralapú tervek helyett a telefonos AR megoldásoktól a VR és kevert valóság szemüvegeken át, a szimulációkon és IoT szenzor integráción keresztül a digitális iker technológiákig.

Az eredmény egy új világ, ahol az épületek építése hónapokkal rövidül le, a konfliktusok száma töredékére csökken, az építési és üzemeltetési költség pedig 20-30%-kal lesz kevesebb.

Hétköznapi szürrealitás a BuildEXT irodájában (Fotó: BuildEXT)

Szemléletes példa volt az egyik prezentáció során egy olyan, hétköznapi módszerekkel szinte megépíthetetlen falszerkezet bemutatása, ahol az építőmester munkáját egy Hololens kevert valóság szemüveg segítette, amitől a mester egyszerre látta a valóságot és hogy mit kell megépítenie.

Fontos lenne ugyanakkor a standardizálás. Szemléletes példákon keresztül láttuk, milyen gyermekbetegségektől szenved az építőipar, mennyire általános és megoldhatatlan a hagyományos eszközökkel egy bonyolult vagy nagyberuházás megépítése, de szerencsére arra is láthattunk példákat, hogy hogyan lehet mindezt jól csinálni.

Ebbe az innovatív és előremutató irányba hat a magyar építőipari digitális stratégia és a kötelezővé tett BIM beruházási törvény, amelyről később Lánszki Regő államtitkár számolt be.

Aki lemarad, kimarad

A megoldások léteznek, az infrastruktúra adott, és a digitalizációs megoldások a korai igényfelméréstől a tervezésen át a kivitelezésig kísérik végig a projekteket. Mégis, az előadások egyik visszatérő témája, hogy az ágazati szereplők sokszor idegenkednek az új megoldások bevezetésétől – hol az ehhez szükséges források miatt, hol pedig mert egyszerűen nincs meg a kellő know-how.

Célom az ingatlanpiac digitális transzformációjának a gyorsítása” – hangsúlyozta nyitóbeszédében a főszervező Kalmár Zoltán, majd hozzátette – “Ez a konferencia egy fontos mérföldkő, hogy az építőipar és az ingatlanpiac közelebb kerüljön egymáshoz”. Négy korábbi konferencia után azt gondolnánk, hogy nehéz új dolgokkal előállni, de Zoltán szerint az ötödik eseményüknek is komoly üzenete, célja van. Mint azt a konferencia mottója (“A jelen innovációi, a jövő kihívásai”) is érzékelteti, az innovációk már a jelenben vannak, de meg kell találnunk és tudnunk is kell élni a lehetőségekkel.

Kalmár Zoltán, a rendezvényt megálmodó Proptech Hungary ügyvezetője (Fotó: Glódi Balázs)

Más tempóval működnek az iparágak” – fogalmazott Livják Csaba, a BuildEXT ügyvezetője. „Voltam építésvezető. Látom és jól ismerem az úgynevezett analóg építőipart. De a világ fejlődött és az elmúlt pár évben létrejött egy digitális, sőt egy virtuális építőipar is, ami más országokhoz hasonlóan nálunk is szükségszerűen utat tör magának..” Csaba nem csak a BIM-ben rejlő lehetőségeket taglalta, de a mesterséges intelligencia eszközök előretörésének és gyors adaptálásának előnyeiről is beszélt.

Bepillantást kaphattunk a BuildEXT nyári gyerektábor projektjébe, amiben a gyerekeknek egy digitális avatár közvetlenül a NASA üzenetét hozta el: tervezzenek egy űrállomást egy frissen felfedezett, terraformálható bolygóra. A gyerekek terveiből egy hét koncepcióalkotást követően 2,5 óra alatt készült a Midjourney képgeneráló AI segítségével egy ilyan látványterv, ami még a készítők számára is lélegzetelállítóan hatott. „Hol vagyunk már az egyetemek balzafa épületmodelljeitől…

Midjourney segítségével generált űrállomás a BuildEXT gyerektáborban (Fotó: BuildEXT)

Digitális felzárkózás szükséges

A mesterséges intelligencia manapság legalább olyan gyakori buzzword, mint a sokféle értelmet viselő digitalizáció, használata azonban olyan gyorsan változtatja meg az addigi munkamódszereket, hogy úgy tűnik, az egyelőre tétovázó, vagy a bevetésétől akár egyenesen idegenkedő piaci szereplők már most hátrányban vannak.

De legalább ennyire jelentős ugrást jelent a lidaros képalkotó eszközök használata: a konferencián több előadásban is szerepeltek olyan térinformatikai eszközökkel feltérképezett épületek, helyszínek, amik a virtuális környezetben is bőven tartalmaztak annyi információt, amennyivel már tervezőként, mérnökként, kivitelezőként is lehet dolgozni. Azt kéri az ügyfél, hogy nézzük meg, a homokhegyekkel és szeméttel teli telkére lehet-e építkezni? Elég egy drón és némi hi-tech szakértelem, és már meg is van a válasz.

Pontfelhős terepfelmérés eredménye a Dalux felületén (Fotó: BuildEXT)

Persze nem lenne igazi az iparágak összefésülése az állami szerepvállalók bevonása nélkül. A Proptech Innovation Now-n Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára is tartott előadást. „Magyarországnak fel kell zárkóznia a digitális élmezőnyhöz, és még van hová fejlődni, mert az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexén a huszonhét tagállamból mi a huszonkettedik helyen állunk… Olyan kutatásokra gondolhatunk, amelyek szerint a következő évtizedekben a magyar munkavállalók közel felének állását fogja veszélyeztetni a digitális átállás során létrejövő automatizáció.” Az államtitkár hangsúlyozta, hogy bár a lakosság digitális ismeretei sem kiemelkedők hazánkban, az igazi visszatartó erőt a vállalkozások aluldigitalizáltsága jelenti. A digitális felzárkózás tehát elemi gazdasági érdek.

Persze egy dolog kijelenteni valaminek a szükségességét, és egy másik rávenni a piacot a fejlesztésekre. Az erről szóló kerekasztal-beszélgetésen Massányi Tibor, a DVM Group managing partnere az edukáció fontosságát hangsúlyozta: szerinte ez az elsődleges feladat, mert anélkül, hogy megmutatnánk az iparági szereplőknek a digitalizációban rejlő valódi lehetőségeket, nem várhatunk kézzelfogható eredményt. „Nagyon költségérzékeny piacon dolgozunk, így a kérdés az, hogy miért kell az üzemeltetésben BIM-modell, illetve, hogy ki fizeti ki” – mondta Décsi Gábor, a Dome Group Hungary Zrt. ügyvezetője. Szerinte az energetika az a terület, ahol megtérülhetnek az efféle befektetések, és mint ilyen, kiemelt szerep jut az üzemeltetésnek. Ugyanakkor megrendelőként ehhez nem kell előképzettség. „Egy olyan ügyfelünk van, aki felírta egy papírra, hogy ő digitális gyárat szeretne üzemeltetni Magyarországon. Nála sem elvárás, hogy BIM szaktudás és olyan tapasztalat legyen, amit mondani lehet, mutatni nehéz. Viszont azt az innovációs képességet keresi, hogy ki az a partner, akivel ő fel tudja építeni a digitális, BIM alapú üzemeltetést.

Décsi Gábor (CEO, Dome Group), Lengyel Balázs (Partner, Spányi Partners Zrt.), Jánky Zoltán (CEO, Opinion Builders), Massányi Tibor (Managing partner DVM Group) kerekasztal beszélgetés (Fotó: Glódi Balázs)

A fejlett digitális stratégiák világa

A konferenciát az ország legfejlettebb digitális stratégiával rendelkező cégei is erősítették. A Budapest Airport Zrt. képviseletében Bedő Gergely, Épületek és Építményekért felelős vezető vitt el bennünket a nemzetközi repülőterek világába és adott betekintést a BUD digitális stratégiájába.

Bedő Gergely (BUD) előadása

Ezt követően a closed BIM kerekasztalban beszélgetett a BOSCH, a LEGO és a Pécsi Tudományegyetem képviseletében, Gazdusné Wusinczky Izabella, Bakk Zsigmond és Dr. Zagorácz Márk a gyakorlati tapasztalataikról, a hibázás kutúrájáról, a kihívásokról és az eredményekről.

A konklúzió, hogy a tudatos előkészítés és tervezés százszosan megtérül, de jól sikerült BIM projekt csak akkor tud létrejönni, ha az igényeket csak a megrendelői vagy üzemeltetési oldal generálja, és ennek az igénynek felel meg a tervező, a kivitelező, majd az üzemeltető cég is.

Culture of seggvédelem

A szakmai tudás és a szükséges technológia adott. Oké, a beruházás sosem olcsó, de sok előnye van, szóval megtérülhet. Akkor mégis mire vár a világ? A rendezvény társműsorvezetője, Bazsó Gábor, alias Karotta fogalmazta meg a problémát a legjobban: az általa csak „culture of seggvédelemnek” nevezett jelenség a gond, azaz hogy senki sem szeretne innoválni, mert attól tart, hogy ezzel kockáztatja a már jó ideje működő üzleti modelljét, esetleg pozícióját. A valóság azonban a legtöbb szakember szerint ennek az ellenkezője: az iparági szereplők már most kevesebb profitot termelnek a nem elégséges digitális színvonaluk miatt, és minél több idő telik el, annál nehezebb lesz behozni a lemaradást.

Karotta előadása egyébként az elektromos autók jelenlegi helyzetéről, és ennek általános félreértelmezéséről szólt: habár a sajtó szívesen ír arról, hogy csökkent az átállás lendülete, az autós újságíró szerint ez egy félreértés, valójában az átállás növekedésének lassulásáról van szó.

Az e-mobilitást ért kritikákra pedig a maga éles stílusában válaszolt: olajfúró tornyokat mutogatott, majd elmondta, hogy az olaj sem csak úgy terem a benzinkúton, hanem ide kell hozni, így az infrastruktúrával kapcsolatos panaszok is inkább a már meglévő rendszer átalakításának fáradtsága ellen szólnak. Szó sincs róla, hogy áramot termelni lokálisan nehéz lenne, vagy akár kevésbé fenntartható; épp csak megszokta a világ a fosszilis üzemanyagot, és könnyebb követni a régi mantrát, semmint belátni, hogy az már nem elég hatékony.

Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy ne látszódna igény a változásra. A konferencia hangulata általában reményteli volt, és a látogatók gyakran vegyültek egymással és a kiállító cégekkel. Hogy a Zoltán által felvázolt összekötés létrejön-e, később derül ki, de az biztos, hogy a Proptech Innovation Now erre idén minden lehetőséget megadott.

 Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Linkedinen is!

Legfrissebb

Kapcsolódó hírek

Sok kicsi nincs, csak kevés kicsi van

Irodák, gyárépületek, rendezvénycsarnokok – fontos funkciókkal bíró épületek, de egyikből sincs annyi, mint lakóingatlanból. Ahány ház, annyi megoldás, a pénztárcák vastagságához mért igények pedig a 2024. május 16-án rendezett PropTech