Bősze Szilvia, ABUD (Fotó: BuildEXT)

Mindenről kell már jelenteni, arról is, amiről nem szeretnénk

A sokszor még most is megfoghatatlan ESG külön szekciót kapott a 2024. május 16-án rendezett Proptech Innovation Now konferencián. Habár az EU (és a Föld) lassan benyújtja a fenntarthatósági számlát, a legtöbb cég még mindig nem tudja, hogy álljon neki.

Mindent lehet csinálni megúszósan” – fogalmazott élesen Bősze Szilvia, ESG tanácsadó, miközben előadásában a hazai cégek auditálási és jelentési hozzáállásáról beszélt. „»Majd akkor foglalkozunk vele, ha a büntetés drágább, mint az audit és a jelentés.« Sokkal többe fog kerülni, ha egy pénzintézettől nem kaptok finanszírozást, ha egy befektető elpártol, vagy ha nem veszik meg a terméketeket.

Bősze Szilvia, ABUD (Fotó: BuildEXT)
Bősze Szilvia, ABUD (Fotó: BuildEXT)

Habár ezt az attitűdöt Bősze „kedvenc rossz példájaként” emelte ki, sikerrel érzékeltette a hazai piac ESG-vel kapcsolatos attitűdjét. Pedig az „environment, social, governance” szavakat tömörítő betűhármasról csak az nem hallott az elmúlt években, aki egy kő alatt él, lévén idéntől mind a magyar törvények, mint az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a cégek „nem pénzügyi teljesítményére”. A fenntarthatósági és össztársadalmi célkitűzéseket is magába foglaló csomag részeként auditálni kell a vállalkozásokat, sőt ESG felelősöket is ki kell nevezni (hasonlóan a GDPR bevezetésekor kikötött adatbiztonsági felelősökhöz). A Proptech Innovation Now szekciójában három előadás és egy panelbeszélgetés igyekezett rávilágítani az ESG fontosságára és működésére.

Bősze emlékeztetett, hogy a mára szerinte buzzworddé vált ESG a 2005-ös, zürichi Who Cares Wins konferencián hangzott el először (összefoglalója itt), és már ott is hangsúlyoztak, hogy azok a vállalkozások, amik figyelnek a saját működésük tisztaságára, általában tovább élnek, és sikeresebbek azoknál, amik csak a rövid távon benyelhető profitot nézik. „Nem környezetvédelmi burden, hanem pénzügyi ajánlás” – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta: a cégek sokszor azért nem kérnek az ESG auditból mert abban minden benne kell legyen – az is, amire nem büszkék. „Az uniós jogszabályok szerint mindenről kell jelenteni, ami a vállalat működésére releváns. Arról is, ami nem szép. Arról is, ami nem jó. És arról is, amiről nincs adatunk.

Utóbbi azért is baj, mert még a begyűjtött adatokat sem mindig kategorizálják jól a cégek. Példaként Bősze a nemek arányát hozta fel: gyakori, hogy egy vállalkozás nem alakít munkavállalói csoportokat a jelentésben, így lehet, hogy a kívánt gender arányt eléri, de a benne foglalt személyek más-más pozíciókban vannak, eltérő fizetésekkel, így az adatok máris nem hasznosulnak megfelelően. Bősze szerint mindez egyébként elsősorban döntéshozó kihívás: a cégek vezetői kell, belássák, hogy az ESG audit során kimutatott gyengeségeket valós lépésekkel kezelve igenis jobbá tehetik szervezetük működését.

Persze az ESG nem csak fenntarthatóságról szól, ugyanilyen fontos része a biztonság, amit Boros Robin, a Telekom senior presales specialistje előadásában elsősorban külső támadásokkal szembeni ellenállásként definiált. „Ha a támadók letiltják a teljes információs infrastruktúrátokat, akkor holnaptól nincs bérszámfejtés és nincs utalás a dolgozóknak” – mondta, és hirtelen a közönség minden tagja a bőrén érezte, milyen fontos a szervezetek információbiztonsága.

Boros Robin, Magyar Telekom (Fotó: Glódi Balázs)
Boros Robin, Magyar Telekom (Fotó: Glódi Balázs)

Ami a fenntartható működést illeti, Boros szerint a HR-nek is komoly szerep jut abban, hogy egy – sokszor akár több ezer fős – cég munkavállalói komolyan vegyék az energetikai célokat. Edukálni, oktatni kell a dolgozókat, és figyelni, hogy a szervezet céljainak megfelelően használják-e az irodai erőforrásokat, például a légkondit. És ha már légkondi, egy Telekom szintű cég irodaépülete esetében a hőmérséklet-menedzsment is kiemelt fontossággal bír. „Ez már Magyarországon is inkább hűtést jelent, mint fűtést” – mondta, utalva az utóbbi évek száraz, forró nyaraira.

Boros Robin az előadása után sem hagyta el a színpadot, ugyanis Bősze Szilvia moderálása mellett ekkor kezdődött az ESG kerekasztal, Mihályfi Marcell, az Adventum irodamenedzsmenti vezetője társaságában. A fő téma a piacon elérhető ESG reportálási eszközök kiválasztása és hasznossága volt – igaz, Bősze szerint ezek többsége inkább a riport előkészítésében segít, semmint annak valós lebonyolításában. A beszélgető felek egyetértettek abban, hogy az ESG-vel kapcsolatban sokan sötétben tapogatóznak, és még a megfelelő eredmények eléréséhez szükséges digitalizáció alapfeltételeként értékelhető adatgyűjtés és sokszor ezer sebből vérzik.

ESG panelbeszélgetés Boros Robin (Magyar Telekom), Mihályfi Marcell (Adventum) és Bősze Szilvia (ABUD) részvételével (Fotó: Glódi Balázs)
ESG panelbeszélgetés Boros Robin (Magyar Telekom), Mihályfi Marcell (Adventum) és Bősze Szilvia (ABUD) részvételével (Fotó: Glódi Balázs)

Boros szerint a digitálisan mérhető dolgok aránya sokszor nem ideális. Pozitív példaként ismét a HR-t hozta fel: a dolgozók viselkedése, működése jól kvantifikálható, de ezzel szemben van egy halom „megfoghatatlan” dolog is – magyarán a méréseket, adatgyűjtést optimalizálni kell. Ennek egyik módja, hogy a piacon lévő eszköztárat annak megfelelően választja ki valaki, hogy a saját szervezete milyen épületet használ. Ehhez pedig megint csak önismeret, illetve a vezetők döntési hajlandósága kell – az elhangzott példa szerint, ha még a radiátorok is ősi öntöttvas régiségek, akkor lehet, hogy egy általános fejlesztéssel kell kezdeni, mielőtt egyáltalán beszélhetnénk fenntarthatóságról. 

Mihályfi egy hat évvel ezelőtti konferenciát idézett fel. „Ment a háttérben egy panel, ahol arról beszéltek, hogy mi az ESG, és valaki azt mondta, hogy »E, mint environmental, S mint something important és G, mint god knows what«.” Hozzátette: később őt is megkérdezték, mit jelent az ESG valójában, de csak annyit válaszolt, hogy „remélem, nem a következő GDPR lesz”. Azaz a látszatmegoldások, a feladatukhoz aligha értő felelősök és a semmit sem tartalmazó jelentések helyett a piacok pontos felmérésére van szükség.

Erre mondjuk meg is van az esély, mert – szemben az adatbiztonsággal – az ESG valójában pénzt spórol a cégeknek. Boros azt mondta, a Telekomnál komolyan vették a dolgot, mindent lemértek és ennek megfelelően fejlesztettek: az előző évi 27 százalékos energiamegtakarítással már meg is térült a befektetésük. És hát a pénz fontos motiváló erő: Németh Péter, a Forestay Group managing partnere a szekció utolsó előadásában az energetikai optimalizáció gyakorlati megtérüléséről beszélve megjegyezte, hogy a cégek akkor kezdték komolyan venni a fejlesztés gondolatát, amikor megjöttek a megemelkedett számlák. Azaz a saját bőrükön éreztek egy addig absztrakt problémát. „Nagyon fontos a Föld bolygó megmentése, de ha a saját környezetünkben rakunk rendet, a világ is jobb hely lesz” – fogalmazott.

 Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Linkedinen is!

Legfrissebb

Kapcsolódó hírek

Sok kicsi nincs, csak kevés kicsi van

Irodák, gyárépületek, rendezvénycsarnokok – fontos funkciókkal bíró épületek, de egyikből sincs annyi, mint lakóingatlanból. Ahány ház, annyi megoldás, a pénztárcák vastagságához mért igények pedig a 2024. május 16-án rendezett PropTech