A 2024. május 16-án zajlott Proptech Innovation Now konferencián nem csupán a hagyományos értelemben vett építőipar és ingatlanpiac képviseltette magát, hanem az egyre nagyobb teret hódító e-mobilitás is, ami fejlett infrastruktúrát és azonnali nézőpontváltást követel.
„A városi ember megdöglik a városba beingázó, de a városból kiköltöző ember autójától” – mondta nyitóelőadása elején Bazsó Gábor, alias Karotta autós újságíró, a rendezvény társházigazdája, megadva ezzel a teljes e-mobilitás szekció alaphangulatát. Habár a téma elsőre idegennek tűnhet az építőipar és ingatlanpiac vonatkozásában, valójában nagyon is kapcsolódik hozzájuk: az e-mobilitás (azaz konyhanyelven szólva az elektromos autók) terjedése új infrastruktúra kiépítését teszi szükségessé, ami nem csak a közutak melletti töltőállomások telepítését jelenti, hanem a modern irodaépületek és parkolók átalakítását is.
„Érdemes megnézni az elektromos autóknál, hogy egyre kevesebbet töltünk már publikus helyen” – mondta előadásában Somogyi Zsolt, az okos parkolási megoldásokkal foglalkozó Parkl ügyvezetője. Az egykor városi parkolással foglalkozó cég mostanság az irodaépületek parkolóinak felokosításába is belevágott, az így szerzett információkból született a bemutató is. „Egyre inkább az van, hogy ahol sok időt tölt az autó, legyen az otthon, vagy egy irodaház előtt, ott szeretném tölteni a gépjárművemet” – magyarázta Somogyi az általános e-autós hozzáállást. Karotta mellett ő is kitért rá, hogy a nagyvállalatok idővel cserélik autóflottáikat, és ahogy telnek az évek, úgy nő az esélye a részben, vagy akár tisztán elektromos modellekből álló flottának.
„Amíg csak a főnöknek, vagy valami ultra zöld emberkének volt elektromos autója a cégnél, addig leraktunk oda egy töltőt, bedugta, elindította, többet ezzel nem kellett foglalkozni” – mondta Somogyi. „Az elmúlt egy-két évben, főleg új fejlesztéseknél vagy retrofiteknél olyan darabszámokkal találkoztunk, hogy 10-20 darab töltő.” A töltőkhöz persze áram kell, megfelelő eszközök, szoftverek, és így tovább – jelentős fejlesztés, amit előbb-utóbb minden nagy irodaház be kell vezessen. A számok pedig nem hazudnak: a Parkl szerint azon cégek, amiknél már van elektromos autó, 74 százalékban még idén bővítenék a flottát, a munkavállalók 42 százaléka pedig már most jelezte, hogy szívesen töltené az autót a munkahelyen.
Mindez jelentős változásokat jelent, amiknek viszont nem mindenki örül. „Mindenki hallott arról, hogy a hülye németek a zöld hisztiben bezáratták atomerőműveiket és újranyitották a szénerőműveiket, és ennek megfelelően, úristen, mennyibe kerül náluk az áram, és úristen, milyen mocskos” – harsogta Karotta. „Kivéve, hogy ez egy hülyeség.” Az általa prezentált grafikon szerint Németország gyorsan dekarbonizál. „Nincs annyira mocskos áramhálózat, ami mellett ne lenne sokkal tisztább egy elektromos autó a teljes élettartamára vetítve, akkor is, amikor beleszámoljuk az akkumulátort, meg a hozzá szükséges nyersanyagokat.” Karotta kifejtette, hogy az elektromos infrastruktúra kiépítéséhez mindenhol megvan a lehetőség, mert áramot akárhol termelhetünk, szemben a fosszilis üzemanyaggal, amit szállítani kell. Ugyanakkor az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Karotta is kiemelte, hogy azért még „nincs kész” az infrastruktúra, és ez is lassítja az átállást.
„A töltések fele otthon történik, 30 százaléka az irodában, 20 százalékuk pedig on the go” – magyarázta korunk töltési szokásait az e-mobilitás kerekasztalon Hajós Balázs, az elektromos hálózati okos megoldásokkal foglalkozó Schneider Electric sales vezetője. A cég a Parkllel is együttműködik, mert a töltők céges parkolókba való beépítésénél felmerül a kérdés, hogy lesz-e elég parkolóhely, hozzájuk pontosan hány töltő kell, és a dolgozók megfelelően használják-e ezeket. Most ott tartunk, hogy 30 körül van az ideális töltőszám, de hamarosan elérjük a 100 töltőt, ami újabb kihívásokat jelent, mert az egyre több villanyautó miatt ki kell találni, egy töltőnél pontosan mennyit parkolhat egy autós. Habár a dolog emberi oldala még kidolgozásra szorul, az biztos, hogy a bővítés háttere sok esetben adott.
„A műszaki oldal már nem kihívás, adott az energiamenedzsment, a parkolásmenedzsment, és egy hibás tervezői gyakorlatnak hála az épületeken jelentős többlet kontingensek vannak, amik a működésen felül is rendelkezésre állnak” – mondta Gergely Ferenc, a CPI Hungary ingatlanfejlesztő szenior projektmenedzsere. Áram tehát bőven van, az autó- és parkolóhasználat megreformálása a gond: sokan állandó parkolót szeretnének maguknak, márpedig egy töltővel felszerelt parkolóban ide-oda kell majd állni. „Én az egyéni felhasználónál látom a legnagyobb ellenállást” – mondta Gergely, utalva rá, hogy a régi szokásokat nehezen vetkezik le az autósok, vagy akár a cégek. Erre egyébként Karotta nyitóelőadása is utalt: az újságíró szerint a „culture of seggvédelem” korát éljük, avagy sokan görcsösen ragaszkodnak az ismert formátumokhoz, mert félünk a meglévő üzleti modelleket innovációra váltani – a szakértők szerint általában tévesen.
Karotta a kerekasztalnál felvetette, hogy az elektromos autókkal kapcsolatban még most is vannak tévhitek, például, hogy hamar lemerülnek. Holott azok a típusok, amik mostanában cégautóként népszerűek, legalább 300-400 kilométert, de általában inkább 400-500 kilométert is megtesznek egy feltöltéssel. „Nagyon kevés ember van, akinek ez a napi munkába járását nem fedi le” – mondta csípősen. „Aki Párizsból szeretne Budapestre járni dolgozni, annak valóban nem ideális választás a villanyautó.”
Az e-mobilitás tehát nem csak jön, hanem itt van, és az ingatlanpiac is reagál rá. Az irodaépületek és parkolók fejlesztése azonban csak az első lépés: a jövő okos városaiban a villanyautók támogatása alapvető igény lesz, és már most fel lehet készülni a túlnyomó részt elektromos évtizedekre. Többek között erről beszélt Farkas Tamás, az Asura alelnöke, aki az adatgyűjtéssel kezdte prezentációját. Egy teli parkolót mutatott, majd a digitális helyzetfelismerés és adatszerzés optimalizálásának fontosságára hívta fel a figyelmet. „Elláthatunk minden parkolóhelyet egyedi szenzorral, tehetünk kamerát az összes elektromos töltőre, ezzel további beruházási, üzemeltetési és karbantartási költséget generálva, vagy használhatjuk a parkolóban lévő kamera feedjét, ami lényegében semmibe sem kerül.” Ha már tudjuk, hogyan használják az emberek az autóikat, a töltők elhelyezése és az autósok viselkedésének megfelelő irányba terelése is sokkal könnyebb lesz. Ez véget vethet a seggvédelem kultúrájának is.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Linkedinen is!
