Több mint 53 millió szabadúszó dolgozik csak az USA-ban, amely a nagyhatalom munkaerő-állományának 34 százaléka a Freelancers Union jelentése szerint, vagyis minden harmadik amerikai dolgozó ezt a munkamódszert választotta. A szabadúszók hetente több mint egymilliárd munkaórát regisztrálnak, és becslések szerint 715 milliárd dolláros bevételt hoznak az amerikai gazdaságba.
A szabadúszó lét a mai gazdaságok egyik velejárója, amely Európában is népszerű, hiszen 2013 óra 45%-kal nőtt a számuk, ők alkotják az Európai Unió munkaerőpiacának leggyorsabban növekvő csoportját a statisztikák szerint. Az Egyesült Királyságban az egyéni vállalkozói szektor már a teljes munkaerő közel 15% -át teszi ki. A WorkMarket Workforce Productivity Report szerint az üzleti vezetők 83%-a termelékenyebbnek tartja az önálló vállalkozókat, mint a munkavállalókat.
A jövő munkaerőpiaca is a szabadúszók térhódításával együtt gyökeres fordulatot vehet. Az Accenture nevezetű konzultációs cég azt jósolja, hogy egy évtizeden belül a Fortune 2000 listáján szereplő vállalatok munkaerejének túlnyomó többsége digitális nomád lesz, és csak vezetők maradnak alkalmazásban.
Alkalmazottak nélkül a vállalati iroda szerepe is átalakul. A hagyományos irodai modell elavult, mondta Chantal Robinson, a LABS egyik igazgatója egy korábbi nyilatkozatában. A kis boxokban vagy a nagyteres irodákban történő munkavégzésről már korábban bebizonyították, hogy károsíthatják az egészséget és csökkenthetik a termelékenységet, tette hozzá.
Azonban a változás nem lesz radikális, hiszen az okos épületekben már a jólléti megoldások keretében foglalkoznak a fénnyel, a hőmérséklettel, a levegő minőségével és a biofíliával, amelyek a munkahelyeket egészségesebbé, termelékenyebbé és kényelmesebbé teszik. A rugalmas munkaterület-tervezés és a mobil munkaállomások révén az iroda szabadságot biztosít a munkavállalóknak, bár ez persze még nem éri el a szabadúszók szintjét.
Ráadásul az irodák olyan közösségi előnyöket is kínálnak, amelyek támogatják a termelékenységet, legyen az együttműködés vagy bármilyen interakció, amely az ember számára meghatározó. A közösségi terek ennek megfelelően egyre szélesebb körben terjednek el a világ nagyvárosaiban és startup központjaiban. Az is tény, hogy a szabadúszók háromnegyede még sohasem használt közösségi teret, hiszen számukra sok esetben a coworking is csak egyfajta irodát jelent.
Online közösségek, virtuális világ
Egyes számítások szerint a digitális nomádok nagyjából fele otthonról dolgozik, ahol értelemszerűen saját igényeikhez igazíthatják a környezetüket, főzhetnek a konyhában, és a munkaállomást tökéletesen a saját elvárásaiknak megfelelően alakíthatják. Az irodákban előnyként jelentkező közösségi kapcsolatokat pedig online módon tartják fenn.
A nagyobb közösségi hálózatok számos csoportot tartalmaznak, ahol a szabadúszók megvitathatják az ügyeiket egymással az otthonukban, egy kávézóban, vagy akár a tengerparton, ahol kapcsolódni tudnak a netre. Persze az is igaz, hogy az online interakciók nem egyenlők a valóságban zajló találkozásokkal, és nem is tudják azokat helyettesíteni.
Azonban az online közösségek és az intelligens munkahelyek együttes fejlődése a folyamatos kapcsolat, a felhőalapú számítástechnika és a digitális élmények útján létrehozza a virtuális irodát. A fotórealisztikus virtuális környezet, ahol a munkavállalók bejelentkezhetnek egy-egy tárgyalás erejéig, és olyan társadalmi, együttműködési környezetben lehetnek, mint egy igazi irodában, miközben fizikailag otthon tartózkodnak vagy bárhol, már épkézláb alternatívája lehet a valódi munkahelynek.
Az iroda lényege ma már nem a fizikai színtér, hanem a funkció, vagyis ahol a vállalatok összehozhatják a munkatársaikat, hogy elősegítsék a szervezeti működést. A jövő munkahelye ezért akár a virtuális tér is lehet. Ebben a virtuális térben nem csak az iroda lehet virtuális, hanem az irodaház, a cég, az egész város, ahol a cég működik.
A technológia mindenesetre gőzerővel fejlődik, elég ha csak a BIM épülettervezési módszerre gondolunk, amelyben megalkotják az ingatlanok digitális ikertestvérét, az épületek és városok adatalapú másolatait. Így minden szereplő, legyen az építész, fejlesztő, bérlő vagy vásárló már az ingatlanok felhúzása előtt virtuálisan bejárhatja a belső tereket.
A virtuális iroda sokkal rugalmasabb, mint egy fizikailag létező iroda, hiszen a technológia segítségével könnyen alakítható, bővíthető, az igényeknek megfelelően változtatható. A virtuális irodát nem kell takarítani, fenntartani, nincsenek fogadó órák, nincsenek parkolási gondok. A technológia mindenesetre ebbe az irányba tereli a vállalati munkaterek világát.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a linkedinen is!
