Néhány éve a csapból is okosváros folyt, az utóbbi időben viszont felerősödött a szkepticizmus. Az ok: most ébred rá a világ, hogy az innovációnak a hasznosulás ad értelmet, önmagáért kár hajszolni. Többek közt erről is szó esett a 2025. május 22-én rendezett Proptech Hungary konferencián.
„Összegyűlik a rengetegsok adat, és utána mit kezdünk vele?” – vetette fel a kérdést, az okosvárosok gyakorlati megvalósulásáról és a Budapest digitális jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetést Erő Zoltán, a főváros főépítésze.
Kifejtette, hogy a digitalizáció és az ezzel járó megannyi lehetőség az építészetben már a bőség zavarát hozza magával, ez a helyzet pedig a települési digitalizációra is igaz lehet. Petrik Máté, a Városliget Zrt. IT-vezetője hangsúlyozta: az Erő Zoltán által említett célorientált működést a Ligetben évekkel ezelőtt kezdték. A célok definiálását követően terveztek infrastruktúrát, sőt a fókusztartás érdekében lokálisan definiálták is az okosvárost.
Nagy Bence Csaba, a BKK digitális csatornákért felelős üzletfejlesztési vezetője szerint az „okosság” egy eszköz, amit az emberi tudással és tapasztalattal ötvözve lehet igazán jól használni. De mi a helyzet az autósokkal? Somogyi Zsolt, az okos parkolási és elektromos autó töltési megoldásokat építő Parkl ügyvezetője szerint egy város akkor lesz okos, ha „sok, sziget üzemmódban működő szolgáltatás egyvelege” valósul meg – azaz nem lehet egyetlen felelős nyakába tenni a felokosítást, hanem a szektoroknak és városi szereplőknek együtt is akarniuk kell a változást, mi több, tenniük kell érte.
Somogyi Zsolt a kerekasztalt követő előadásában arról beszélt, hogy az irodaházak parkolásával milyen sokat lehet tenni az élhetőségért. Prezentációja elején A Jetson család című, 60-as években készült amerikai rajzfilmsorozat intróját vetítette le, amiben már mindenki repülő autókkal közlekedik, a parkolás pedig azért nem ügy, mert a családfő, George csak simán összecsukja az autót egy bőrönddé.
Somogyi szerint a hatvanéves rajzfilmben bemutatott jövő több szempontból releváns ma is: ugyanúgy probléma eltenni az autót, mint akkor, és ugyanúgy sokan egy reggeli közlekedés során viszik egyszerre iskolába a gyerekeiket és munkába a kedvesüket (vagy épp a bevásárlóközpontba, ahova George Jetson felesége röppen el). A Parkl komplett töltőket, parkolórendszereket és energiamenedzsmentet telepít, tehát teljes infrastruktúrát épít, mert Somogyi szerint ez az elsődleges lépés az okosítás felé.
Ez a fajta egységesség volt a fő üzenete Ocskay László előadásának is. Az Oander nevű digitalizációs ügynökség ügyvezetője a Liget projekt okos megoldásainak esettanulmányát mutatta be. A Liget szolgáltatásai sokfélék, a sporttól a már említett parkoláson át a családi és zenei programokig terjednek, következésképpen a digitális rendszernek is sokféle vásárlót kell kiszolgálnia – mindezt akár átfedésekkel. Ez az egységes vevőélmény lényege. „Az összes csatornát összehangoljuk valós időben” – magyarázta Ocskay. „Tehát a jegyet, amit a kasszánál veszek egy eseményre, azt valaki közben mobilon ugyanúgy meg tudja vásárolni, és ne adhassunk el valamiből többet, mint amennyi van.” Minden szolgáltatást egy platform vezérel, így az esetleges történésekről az összes fél azonnal értesülhet.
És hogy mik lehetnek még okosak egy városban az épületeken, a parkokon, és a parkolókon túl? Többek közt a fák: Fekete Gyula, a GreeHill CTO-ja előadásában a fák megosztó szereppel bírnak a várásokban, mert bár mindenki vágyik a zöld környezetre, az ide-oda nőtt fák korlátozzák az utak beláthatósását, vagy leárnyékolnak komplett épületszárnyakat. Mindemellett nem sok információnk van arról, hogy pontosan mennyi fa van egy adott városban, márpedig e fontos adat nélkül kezelni sem lehet őket hatékonyan.
A GreeHill a fák automatikus felderítésével és az így szerzett adatok kezelésével foglalkozik: fejlett gépi érzékelési eszközökkel dolgozzák fel, hogy hol milyen fák nőttek, és hogy milyen állapotban vannak. És hogy miért kell egyáltalán a zölddel foglalkoznunk, amikor a beton és térkő, köszöni, nem dől rá az autónkra egy vihar után? Erre a kérdésre Gyula adta meg a legtisztább, legegészségesebb választ: „A városban lehet élni fák nélkül, csak nem érdemes.”
Persze sehonnan sem lehet olyan sok fát látni, mint a levegőből. Dr. Tomor Tamás, az Envirosense Hungary Kft. társtulajdonosa előadásában a térérzékeléssel foglalkozó cég talán legambiciózusabb projektjéről beszélt, ami már 2020 óta tart, célja pedig Magyarország teljes területének lézerszkennelése – most tartanak 75 százaléknál. A pontfelhőből épült országmodell 500 terabájtra rúg, feldolgozásához pedig mesterséges intelligenciát használnak. Célja egy komplex adatbázis, ami településszinten ad ki 3D-s épületállomány – a demonstráció során Tomor megmutatta, hogy az így épült virtuális térképről le lehet olvasni a napenergia termelési potenciált is.
A délután folyamán ehhez kapcsolódott Németh Roland, a Paulinyi & Partners Innovations automatizációs fejlesztési vezetőjének előadása, aki űradatok gyakorlati felhasználásáról beszélt. Az ESA adatait elemezve jelezték előre a város melegedését. A városi hősziget hatás akár pár száz négyzetméter területen is érvényesülhet, elég, ha valahol tömörebb a beton, és máris nem hűl le a nyári éjszakákon a kánikulában felforrósodott aszfalt. Németh elmondta, hogy a felszíni hősziget hatással sokan foglalkoznak, de a léghőmérsékletet már nem nézik elegen, holott ez határozza meg a valós hőérzetet.
Persze van az úgy, hogy a kevesebb több. Anders Kallebo, a svéd Myrspoven proptech-cég alapító-ügyvezetője is hangsúlyozta az értékek relativitásának fontosságát. Épületenergetikai optimalizálással foglalkozó vállalata azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 1 százalékkal csökkentse az építőipar karbonlábnyomát. „Ez kicsi szám, mégis nagyon nagy kihívás” – mondta Kallebo, aki a mesterséges intelligencia felhasználásában látja a megoldást. Analógiának az ipari forradalmat hozta fel: egykor sok ember munkája kellett egy feladat teljesítéséhez, de később, a gépek megjelenésével már kevés, nagyobb tudású ember is elég volt. Az MI-vel optimalizált építkezés és energetika tehát egy újabb ipari forradalomként is felfogható.
Igen ám, de az ipari forradalom azonnal hasznosult, máig isszuk is a levét a klímaváltozással. Viszont a digitalizációból hogyan lesz pénz? Ezt a témát boncolgatta a A digitalizáció megtérülése az ingatlanpiac különböző szegmenseiben címet viselő kerekasztal, ahol Kovács Attila, a Smart Edge Solutions ügyvezetője, Hollosi Frigyes, a Smartapart tulajdonosa, Németh Péter, a Forestay Group társalapítója, Pálvölgyi Patrik, a Gránit-Pólus Innovációs Központ vezetője, valamint Moritz Tibor, a Propx Hungary alapítója beszélgetett a megtérülésről. Az elhangzottak alapján az adat alapú döntéshozatalban segít elsősorban a fejlett technológia – ahogy Németh fogalmazott, olyan ez, mint „mikor megjelent az Iphone, és nem csinált semmi újat, csak sok dolgot összerakott egybe”, aztán jött a hype.
Ez egyébként veszélyes fegyver, sokszor félre tudja vinni a beruházókat. Ha például egy funkciót drágán lefejlesztenek, de azt a lakók nem használják, akkor sokan hajlamosak tovább erőltetni a dolgot, pedig már a fundamentuma sem volt rendben. Pálvölgyi Patrik a metaverzumos, VR bevásárlást említette, mint felfutó őrületet, ami egyes külföldi plázák tulajdonosait felizgatta ugyan, de végül mégsem a Meta sisakjával a fejünkön vásárolunk be az ünnepekkor. És hogy mennyire számszerűsíthető a megtérülés? Hollosi Frigyes úgy fogalmazott, hogy ez egy befektetés, aminél inkább hosszú távon lehet nyereséget remélni: „Rengeteg pénzt kell rákölteni, és csomó zsákutcára is költünk. De példaként tudom mondani, hogy miután az első házunknál sokáig próbálkoztunk mindenféle metodikákkal, addig a másodiknál már egy hónapon belül mindent el tudtunk indítani. Hosszabb távon inkább a skálázhatóságban érkezik a megtérülés.”
