A technológia gyors adaptációja talán még az innovációnál is fontosabb, hisz ilyenkor már elérhető megoldásokkal tehetjük jobbá a piacot. De mennyire adaptálódik gyorsan az építőipar? És mit szeretnének az ügyfelek? Errő is szó esett a 2025. május 22-én tartott Proptech Hungary konferencián.
Habár szinte naponta hallunk új technológiákról, a mesterséges intelligencia előretörése pedig lassan beláthatatlan előnyökkel kecsegtet minden iparágban, egyelőre még azt sem érte el az ingatlanfejlesztés világa, hogy a meglévő eszközökben rejlő potenciált kiaknázzuk. Ilyen eszköz a térérzékelés is, aminek gyakorlati használatáról szólt Borodi Tamás, a térbeli mesterséges intelligenciával és digitális ikermodellekkel foglalkozó OpenSpace magyarországi Regional Managerének előadása. „Hányszor voltunk úgy, hogy elmentünk egy építkezésre, csináltunk ezer képet, hazamentünk, és pont az a kép nem volt meg, amire szükség volt – látom, sokan bólogattok, ismerős a helyzet” – mondta mosolyogva Borodi, aki szerint a mezei okostelefonok nem alkalmasak a közös valóság megalkotására. Ennek hiánya pedig számtalan bosszantó dologért felelős, nem csak itthon, hanem mindenhol a világon: az építtető, a főmérnök, vagy akár a vállalkozó is más valóságot lát, így a viták feloldhatatlanná, körkörössé válhatnak. Ezen segít a 360 fokos kameráva végzett reality catpure: Borodi szerint csak besétál valaki egy helyre, előkapja az apró kamerát, készít vele egy digitális ikermodellt, és ezzel már el is készült az a közös valósághalmaz, ami korábban hiányzott. Ehhez jön hozzá az MI, ami a képet az alaprajzhoz rögzíti, így a navigáció is egyszerűvé válik. Borodi hangsúlyozta, hogy a Spatial AI, vagyis a teljes térbeli érzékelést és machinációt lehetővé tevő mesterséges intelligencia megjelenésére nagy az igény, „közel vagyunk hozzá”, hogy a rendszer egy szép napon magától kiszúrjon minden hibalehetőséget.
Szintén létező eljárás a LEAN módszertan, aminek lényege, hogy egy adott projekt a hatékonyság felé törjön, méghozzá a szükségtelen sallangok elhagyásával – manapság gyakori buzzword, pedig nehéz megvalósítani, hisz magunk mögött kell hagyni egy sor szokást, megoldást, és nyitni kell az új eljárások felé. Ilyen hatékonyságnövelő megoldás lehet az épületgépészetben egyre nagyobb teret hódító előregyártás: avagy mikor már létező elemekből épülnek komplex, könnyen javítható rendszerek. A téma saját kerekasztalt kapott a konferencián, ahol Svantner Ádám, a LEAN Optimal LEAN menedzsere, Cserkúthy András, a GLT Delta ügyvezetője, valamint Ferenchegyi Ádám, a Bayer Construct BIM menedzsere beszélgettek a LEAN és az előregyártás házasságáról.
Bár vannak különleges esetek, mikor az előregyártás és későbbi összeszerelés nem megoldható – Ferenchegyi a Puskás Stadion szupernehéz betonelemeit hozta fel példának, amiket inkább a helyszínen öntöttek, mert a mozgatásuk felért volna egy újabb projekttel –, azért mégis ebbe az irányba megy az iparág. Minél több dolog készül egy gyárban, annál gyorsabb lehet a munka, a hatékonyság azonban nem feltétlenül azon múlik, mi hol készül el – Svantner hangsúlyozta a logisztika és az építési terület hatékonyságának fontosságát, nem beszélve a folyamattervezésről, ami a felek szerint a digitalizáció egyik nagy ütőkártyája lehet.
Ugyanakkor a LEAN gondolkodásnak az is része, hogy az új technológiákat a folyamatainknak megfelelően válogassuk össze – Cserkúthy elmesélte, hogy régen, papíron, egy alkatrész megtervezése gyorsan ment, majd mikor 3D-re váltottak, hirtelen minden sokkal lassabb, bonyolultabb lett, felvetve a kérdést, hogy volt-e értelme az innovációnak. „Ha valaki innovátor, egyből kell fektessen a digitalizációba, akkor is, hogy ha nem jók a folyamatai, mert ki kell próbálni ezt is. Viszont, ha nem itt csatlakozik be innovátorként, hanem early birdként az elején, akkor sokkal értelmesebb először a folyamatokat rendbe rakni, és ezekhez jó szoftvert választani” – fogalmazott.
És hogy milyenek a jó szoftverek? Ez feladatfüggő, de vannak cégek, ahol már az AI-nak is komoly szerepe van a digitális folyamatokban. Kovács Márton, az Iconsoft fejlesztője előadásában arról beszélt, hogy milyen területeken lehet már most, a gyakorlatban bevetni a mesterséges intelligenciát. „2022-ben megkeresett bennünket egy ügyfél azzal a feladattal, hogy szeretne szelepeket leszámolni egy úgynevezett P&ID diagramon” – magyarázta Kovács. „Erre használtunk egy olyan mesterséges intelligencia alapú modellt, ami több mint 90 százalékos valószínűséggel meg tudta mondani, hogy mi a szelep és mi nem.” A szimbólumfelismerés tehát elég volt arra, hogy egy 2D-s tervből kiolvashatóvá váljanak adott gépészeti elemek. Ugyan ez az eljárás egy BIM modell esetében nem szükséges, Kovács szerint azért gyakori még a pdf-alapú terv, és ilyen esetben tényleg csak az a gépi agy alternatívája, hogy az ember maga számolja le a szakági elemeket.
Az Iconsoftnál képgenerálásra is használnak MI-t, Kovács szerint a különféle képgenerátorok más-más dolgokban jók igazán – előadásában a Stable Diffusiont emelte ki mint realisztikus példát, ami képből és szövegből is tud dolgozni, a kompozíciót pedig maga a felhasználó szabja meg. Be is mutatott egy kézi skiccből készült látványtervet, ami „tíz másodperc alatt készült”. Érdekesség, hogy az Iconsoftnál a nagy nyelvi modelleket is bevetik: ezek az árazásban tudnak segíteni, ami mindig komplex feladat, nagyon hosszú szövegek összefésülésével – Kovács hangsúlyozta, hogy azért az AI még nem csinálja meg a munkát az ember helyett, de már elég jó támaszt nyújt ahhoz, hogy könnyebben, gyorsabban menjenek a dolgok.
Persze van, amiben az AI sem segít – ilyen a mások felé való nyitás, amit Kovács Ádám, a Brick+Data ügyvezetője is prezentált egy szimpla kéréssel: mindenki fogjon kezet a mellette ülővel, majd mutatkozzon be! A rövid duruzsolást követően Ádám mosolygott és így szólt: „Na, hát a BIM-térkép ezzel foglalkozik: hogy minél több kézfogás jöjjön létre a digitális építőiparban.” Kovács szerint a cégek közti együttműködések esszenciálisak, sokféle módja is van ennek, de a közös döntés nehéz, mert mindenki a saját területére figyel, ez pedig árt a hatékonyságnak. A Brick+Data így térképre tette a releváns vállalkozásokat, mondhatni, iparági BIM-et épített. Tervező vagy, és kéne egy kivitelező? Csak add meg, hol nézelődsz, és meg is lesz! A rendszerben látszik, ki milyen érettséggel rendelkezik a BIM-et illetően, mennyire innovatív a cég, mekkora projektekre képes, és mik voltak a korábbi relevanciái. Szó mi szó, egy ilyen térkép más iparágakban is hasznos lenne.
