Az adatelemzés nem modern luxus, hanem a vállalkozások fennmaradásának sarokpontja, az egész azonban csak akkor nyer értelmet, ha jól gyűjtöttünk adatokat. Erről is szó volt a a 2025. május 22-én tartott Proptech Hungary konferencián.
Sok szó esett az adatok fontosságáról, a különböző ingatlanmenedzselési- és építési rendszerek digitalizálásáról, no meg a mesterséges intelligenciáról. Szóval most egy pillanatra tegyük fel, hogy minden létező innováció a rendelkezésünkre áll! Van pénz, paripa, fegyver – hogyan fog hasznosulni mindez? Ezt a kérdést járta körül a Proptech Hungary konferencia délutáni szekciójának „Az adatok és információ fontossága az ingatlanhasznosításban és a döntéshozásra való előkészítésben” című kerekasztal-beszélgetése, kicsit gyakorlatiasabb, praktikusabb ízt adva a sok céget máig elkerülő digitalizációs hullámnak. Hogy a beszélgetés az összes fontosabb dimenziót lefedje, több irányból is érkeztek szakértők: Cseh Zoltán, a nagyfogyasztó energiamenedzsment-megoldásokban utazó EnerIT társalapítója és ügyvezetője; Mihályfi Marcell, a befektetési alap Adventum-csoport Head of Office Asset Management szakértője; Hegedüs Viktor, az ingatlan-üzemeltetéssel foglalkozó APFM-Systems alapítója és ügyvezetője; valamint Lengyel Kristóf, a Panda energiamenedzsment energetikai üzletágának igazgatója válaszoltak a beszélgetést vezető Giller Zoltán, a Neo Property Services helyettes ügyvezetőjének kérdéseire.
De egyáltalán érték-e önmagában az adat? Cseh Zoltán szerint az adat csak akkor lesz értékes, ha „megfizethető áron” lehet hozzájutni, és fel is használható. Mihályfi Marcell ezt annyival egészítette ki, hogy az adatokat azok időtartama is értékessé teszi –
amennyiben az adásvételtől az építkezésen / felújításon át a használatba vételig mindenről van adat, akkor azzal lehet dolgozni is; ellenkező esetben csak töredékinformációnk lesznek,
amiket sokszor komoly kihívás sorba rendezni, feldolgozni. Alapkezelőként az tehát a fontos, hogy „pontosan lássuk, mit vettünk, és mit tudunk eladni” – fogalmazott.
Abban minden jelenlévő egyetértett, hogy az adatok elérhetősége „nulladik lépés” kell legyen, azaz csak akkor lehet hatékony digitalizációról és hasznosítható adat alapú döntéshozatalról beszélni, ha mindent be lehet csatornázni a folyamatba. És ez egyébként korunk legfontosabb adatgazdálkodási területe: a döntéshozás. „Az adat igazából azé, aki értelmezi” – mondta Hegedüs. „Felesleges terabájtnyi adatokat gyűjteni másodpercenként, hogy ha abból semmi értelmeset nem lehet kiszedni.” Szerinte először az adatok állapotát kell megismerni, majd stratégiát kialakítani a felhasználásukra – ezt követi a kreatív fázis, ami már a beérkező adatok valós idejű reakciójára épít, hiszen egy működő prop-tech vállalkozásban a folyamatos változások lekövetése a fontos. „Az adatokat azért kell elemezni, hogy megmaradjon a cég” – magyarázta, hozzátéve: a felsővezetők ebben általában nem kompetensek, az operatív döntéshozóknak kell résen lenniük, hogy az ügyvezetők a már kapott tudás alapján kormányozhassák a vállalkozást.
Tehát adataink már vannak, fel is használtuk őket, szuper. Csakhogy az ingatlanok kezelése nem annyi, hogy mérünk ezt-azt és aztán számolgatjuk a forintokat. Olyan, kissé ijesztő dolgok is beletartoznak, mint a tűzvédelem – erről tartott hatásos előadást Fekete Attila, a tűzvédelmi digitalizációval foglalkozó fiREG társalapítója. És hát mi mással indulhatna egy ilyen prezentáció, mint horrorisztikus tűzesetek képeivel – Attila somolyogva jegyezte meg, hogy nem rémisztgetni szeretne, de fontos, hogy érezzük a téma súlyát – nem mellesleg, értsük: a tűzvédelem nem a lángok megfékezésénél kezdődik, jobb esetben el sem jutunk odáig.
Először a tűzvédelmi terv készül el, majd a különböző eszközöket kell folyton ellenőrizni – ez sok papírmunka, minden apró részletet dokumentálnunk kell. A fiREG-et is a papírmunka hívta életre: a cég arra keresett megoldást, hogy lehet ezt a fárasztó és időigényes munkát digitalizálni. „Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a tűzvédelmet papírmentessé tesszük, és ezáltal minden átláthatóbb lesz, sőt környezetbarátabb is” – mondta Attila. A fiREG iparági standardot szeretne alkotni, azaz elérni, hogy a jövőben ne csak egy adott megoldást nyújtsanak, hanem az iparág összes szereplőjét a digitális közös platformra hozzák. „Amikor mi ezzel elkezdtünk foglalkozni, a jogszabály még azt mondta ki, hogy kötelező mindent papíron vezetni és ott aláírni. Három évvel ez után a környezet úgy módosult, hogy már lehet elektronikusan hitelesített dokumentumokat használni” – tette hozzá, kiemelve, hogy a döntéshozók is reagálnak a digitalizációs kihívásokra.
A felépült, minden adattal megkent, és persze tűzbiztos lakóházat még értékesíteni kell, méghozzá egy olyan ingatlanpiacon, amit szintén ostromol a digitalizáció – és nem csak ingatlanfejlesztői, hanem okosotthonok szintjén is. Orosz Tamás, a BAM Group tulajdonos-ügyvezetője; Tóth Barnabás, a Chameleon Smart Home üzletfejlesztési igazgatója; Simon Attila, a Marketcom ügyvezetője; és Szima-Mármarosi Balázs, a Digital Thinkers digitális termékinnovációs cég vezetője beszélgetett Hollosi Frigyessel, a Smartapart tulajdonosával arról, hogy mikor érdemes okosítani az otthonokat, illetve hol tart a tíz éve még masszív hype-ban úszó smart home piac.
Simon kiemelte, hogy az okosotthon ennél sokkal régebbi történet, alapvetően a gépészeti automatizációból indult ki, és sokáig a prémium ingatlanok jellemzője volt, amit az elérhető felhő alapú eszküzök hoztak le a belépő szintre. Ezzel együtt az árak csökkentek, és már nagyon kicsi a pénzbeli különbség egy nem okos és egy okosított épület között – „ez volt a legfontosabb trend változás”, fogalmazott. Ez azonban elsősorban csak akkor igaz, ha már a tervezési szinten okos lesz egy ingatlan; az utólagos megoldások drágábbak lehetnek, és mivel olyan épületekre is rá akarják húzni őket, amiket nem erre terveztek, a praktikusság kérdésére sem mindig adnak értelmes választ. „Tíz éve az okosotthonok, a smart home rendszerek irányából indultunk el, de mostanra látszik, hogy nem biztos, hogy minden lakónak feltétlenül erre van szüksége. Az ott lakók kényelmesebben, jobban szeretnének élni, keresik, hogy mitől lesz jobb életminőségük. És lehet, hogy azzal, hogy magával az épülettel tudnak jobban interaktálódni, de elképzelhető, hogy inkább a közös képviseletet szeretnék könnyebben elérni, vagy a számláikat tudják egyszerűbben befizetni” – fejtette ki Szima-Mármarosi, ráerősítve a gondolatra, miszerint most már nem csak annyit értünk az okos élet alatt, hogy automatikusan leeresztődik a redőny, ha betűz a nap a hálószoba ablakán.
