Digitalizáció ide, mesterséges intelligencia oda, egyik sem ér semmit, ha nem áll rendelkezésre elég adat. És hogy mi mindenre jók az adatok a gyakorlatban? A 2024. május 16-án rendezett PropTech Innovation Now rendezvényen valós use case-ek adták meg a választ.
A PropTech Innovation Now késő délutáni, utolsó koncerttermi szekciója a tudatos adatmenedzsmentről, valamint a nap folyamán bemutatott számtalan, fejlett technológiai megoldás gyakorlati alkalmazásáról szólt. Pontosabban arról, amit akár már most bevethetünk, méghozzá különösebb befektetés nélkül, mert elérhető szolgáltatások, cégek, adathalmazok állnak rendelkezésre a hatékonyabb döntéshozatalhoz.
Egy GPT mind felett
„Van egy használati útmutatóm vagy egy leírásom egy légkezelő gépről, de nekem ebből csak az információ egy bizonyos része szükséges, viszont egy kétszáz oldalas dokumentummal állok szemben” – vázolt fel egy hipotetikus, de nagyon is hihető szituációt előadásában Laczkó Marcell, az AI Partners nevű cég AI Consultantje. Mi a megoldás? Természetesen a generatív AI. „Én megmondom neki, hogy mi az, amire nekem ebből szükségem lenne – legyen ez esetben a felhasználói kézikönyvből egy egyszerűsített kivonat –, és ezt elkészíttetem vele.”
Ugyanez az eljárás, ha megkapjuk a hosszú, de nehezen értelmezhető ESG jelentést. „Én egy property menedzser vagyok, egy sales igazgató vagyok, egy ügyvezető vagyok, vagy én vagyok a tervezője ennek az épületnek. Mi az, ami ebből az ESG riportból rám vonatkozik?” Az AI nekiugrik a szövegnek, és a felkérdező szempontjait figyelembe véve összegzi a releváns információkat. Laczkó szerint ez már nem álom, hanem valóság, az ingyenesen elérhető nagy nyelvi modellek és generatív eljárások pedig azoknak a cégeknek és ingatlanpiaci szereplőknek is tudnak segíteni, akik egyébként nem figyelnek a technológia fejlődésére.
Laczkó negyedik felsorolt példájában egy saját AI eljárás szerepelt, ami segít kivonatolni a néha nagyon komplex és terjengős bérleti szerződéseket. Ezzel nem csak időt spórol az ember, de ősz hajszálakat is, mert ezeroldalas jogi szövegeket átnyálazni nem épp pihentető elfoglaltság. Holott az adatok ott vannak a szövegben, csak meg kell találnunk őket.
Digitalizált Magyarország
Akárcsak azokat a területeket, ahová építkezni szeretnénk. Régen még helyszíni szemlékre volt szükség, ha be akartunk látni egy izgalmas helyszínt. Manapság azonban olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, mint a műholdak vagy a lidarok, amik segítenek az utolsó négyzetcentiméterig feltérképezni, lemodellezni és kielemezni a környezetünket. Tomor Tamás, a térinformatikai megoldásokat kínáló Envirosense társtulajdonosa és üzletfejlesztési igazgatója ezek mentén mutatott be praktikus eljárásokat.
„2021-ben elkezdtünk egy országos légi lidar felmérést Magyarországon. Ez a felmérés a teljes ország területére kiterjed” – mondta, majd bemutatta az eredményként születő geometriai állományt. Egy gigantikus digitális térképet kell elképzelni, ami pontfelhőből épül, és az első faháztól az utolsó bokorig mindent lefed. Mivel ez rengeteg adat, a feltérképezett elemeket mesterséges intelligencia segít osztályozni, így derül ki az egyes halmazokról, pontosan milyen objektumot ábrázolnak. A projekt most 60 százaléknál jár, Tomorék terve szerint még két év munkája kell hozzá, hogy az egész országot feltérképezzék. Épületmodellezés, várostervezés, ESG elemzés, beruházások… számtalan területen lehet hasznos egy ilyen adatbázis, amit akár az élhetőség fokozására is lehet használni.
„A településeken belül egyre nagyobb szerepe van a zöldfelületeknek, különösen a fáknak. Az élhető környezet egyre inkább felértékelődik, jobban érezzük magunkat a zöld környezetben, mint a sivár kövek között” – mondta Tomor. Igen ám, de a zöldterületek gondozása nagy költséget ró az önkormányzatokra. Annak érdekében, hogy a települések felkészülten vághassanak neki a munkának, először is tudniuk kell, hogy pontosan hol vannak a zöldterületek, és milyen, illetve mekkora fák nőnek rajtuk. A Envirosense projektje ezt mind megmondja, és akkor még csak egy felhasználási területet említettünk – megfelelő adatok mentén teljesen személyre lehet szabni a környezetet.
Forró milánói nyár a plázában
Ez persze fordítva is működik: térinformatikai adatgyűjtéssel kideríthetjük, hogy a már álló épületek hogyan hatnak a környezetre, egymásra, vagy akár a lakosságra. Szivák Béla, a Paulinyi & Partners építésziroda ügyvezetője egy olyan projektet mutatott be, aminek keretében az Európai Űrügynökséggel közösen vizsgálják a városok prediktív hőszigetelését, műholdadatok alapján.
„Ez Milánó térképe” – mutatott Szivák a pirosban és aranyban játszó, hőkamerás légifelvételre. „Jobb oldalt, a sarokban lehet látni, hogy milyen hatással van a környezetére egy brutálisan beépített üzletközpont” – utal egy vérvörös, sötét foltra, ami jól láthatóan izzítja az egész városrészt, a közelében lenni sokkal kevésbé energiahatékony, mint mondjuk egy park mellett lakni. Az így szerzett adatok segítenek kiválasztani az adott helyekre passzoló szigetelési és hűtési eljárásokat, és példát állítanak az újonnan épülő projektek elé.
Emberek vs. beton
Persze adat és adat között is van különbség. „Nagyon sok szó volt arról, hogy hogyan lehet természettudományos adatokat összegyűjteni és azokra optimalizációt végezni, de társadalomtudományos adatok gyűjtéséről egy szó nem esett. Nekem ez nagyon nagy hiány, mivel egy épület nem azért épül, hogy legyen, hanem azért, hogy használják” – fejtette ki aggályait az adattudományról szóló, Kalmár Zoltán vezette eseményzáró kerekasztal-beszélgetésen Hegedüs Viktor, a proptech megoldásokkal foglalkozó APFM-Systems ügyvezetője. „Ha teljesen kihagyjuk az ott lévő emberek pillanatonként változó motivációját és viselkedését, akkor lehet, hogy jól tudunk üzemeltetni egy épületet, amiben senki sincs.”
Győri Gyula, a CPI Facility Management Directora szerint már az is probléma, hogy a cégvezetők az innovációt, mint költséghatékonyságot növelő eszközt veszik figyelembe, de az általános minőségi javulás elvész a bevétel utáni hajszában. „Azt gondolom, hogy a megoldások keresése fogja közelebb hozni a digitalizációt” – magyarázta. „Ha csak a saját működésünket nézem is, annyi adatot kell megadnunk különböző ügyfeleknek a napi működésünkhöz, hogy ezt a hétköznapi módszerekkel már nem tudjuk elérni.” Összességében tehát az adatok okos felhasználása felé a már bevált eljárások korlátai tolják a cégeket, de sokat kell még fejlődni abban, hogy a kimondottan technokrata megközelítés ne hagyja figyelmen kívül a egyén igényeit.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Linkedinen is!
