A 2025. május 22-én rendezett Proptech Hungary konferencián az épületinformációs modellezés (Building Information Modeling – BIM) is saját szekciót kapott, ám míg egy évvel korábban még inkább arról szóltak az előadások, hogy miért érdemes BIM-ben dolgozni, most már az volt a téma, hogy miként kell hatékonyan BIM-be ültetni egy projektet. Egy biztos: sokan már úgy is BIM-et követelnek, hogy egyébként még az alapokkal sincsenek tisztában.
„Mindenki látott BIM-menedzser munkaállomást: sok monitor között, kávék mellett lehet megtalálni a BIM-menedzsert, aki valami adathalmazban scripteket turkálva próbálja kitalálni, hogy lehet-e valamire használni a modellt, amit kapott” – festett szellemes, ám reális képet a BIM-mel foglalkozó szakemberek életéről Hamar Ákos, a Plannerly BIM-menedzser platform társalapítója. Előadásában kitért rá, hogy a BIM kiválósága ellenére az információmenedzsment sem csodafegyver: sok adat strukturálatlan, 96 százalékukat sosem használjuk fel, a projektek pedig összehasonlíthatatlanok maradnak, így a technológia fő előnye vész el. Hamar szerint a standardok követése jó irány, de érthető standardokra van szükség – a Plannerly végső soron abban segít, hogy a kismillió dokumentumot és nehezen érthető anyagot összefésüli, használhatóvá teszi. „Azt tapasztaljuk, hogy mikor szerződésre kerül a sor, BIM-ről sok esetben nem is beszélünk, csomószor csak annyi hangzik el, hogy »igen, BIM-ben kérem«, akármit is jelentsen ez, még nyelvtanilag sem helyes.”
Hogy a BIM sem minden problémát old meg, egyre fontosabb téma, a konferencián külön kerekasztal-beszélgetés során tárgyalták a résztvevők a modellel kapcsolatos félreértéseket. A panelen Lengyel Balázs, a Spányi Partners Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, Jánky Zoltán, a NOVU Tervezőiroda Kft. ügyvezetője, Gyimesi Gergő, a KÉSZ csoport fejlesztési vezetője, valamint Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezetője beszélgettek a tudatos BIM előnyeiről – avagy arról, hogy a különféle eljárásokban miként érdemes viszonyulni az épületinformációs stratégiához.
Décsi Gábor felvetette, hogy már 30 éve foglalkozott azzal, amit ma BIM-nek hívnak, erre pedig Gyimesi is kontrázott: ő 15 éve is ezt csinálta, de akkor ők sem hívták még BIM-nek az eljárásaikat. Avagy az épületinformációs technológiák nem a semmiből jelentek meg, kialakulásuk organikus folyamat volt, amit valós igények mozgattak, de később az egészet magával sodorta a hype-vonat. A beszélgetés során többek közt szóba került, hogy a projekt mely szereplőjénél kell legyenek az adatok, ki hol lépjen be a folyamatba, és ki fizessen a technológiákért – triviálisnak tűnő kérdések, mégis komoly fejtörést okoznak az iparág magyarországi képviselőinek. És hogy milyen általános eltérések vannak Magyarország és Nyugat-Európa között, nem csak technológiai, hanem menedzsment szempontból is?
„Egy európai költségtervező szervezetnek vagyunk Magyarországon a tagjai, és látjuk, hogy ők hogyan dolgoznak” – mondta Lengyel Balázs. „Nálunk még egy költségklasszifikációt sem tudunk letenni az asztalra. Náluk teljes rendszerek vannak, és évről-évre változnak a szabványok. Nálunk az »összesen« sornál megáll egy költségvetés. Náluk a következő oszlop az »életciklus«, amiről nagyon régóta beszélünk, de költségvetésszinten még mindig nem tudjuk jól használni.” Úgy folytatta, hogy egy évvel később jön a károsanyag-kibocsátási mérce, a megrendelői edukáció, de itthon ezek a dolgok nem haladnak. „Tényleg lehet egy hónap alatt átadás-átvételt csinálni, ezt meg lehet mutatni. Hogy miért nem akarja senki kifizetni, nem tudom.” Lengyel szerint ennek ellenére az irány jó, a válságból is ki fogunk lábalni, de a valódi haladás döntés kérdése, és ezt ideje megértenie a piacnak.
Ha már szóba került az életciklus, érdemes kitérni a BIM üzemeltetési aspektusára is. Gazdusné Wusinczky Izabella, a Bosch space managere elmondta, hogy végső soron az üzemeltetés viszi a pénz, így mindenkinek érdeke az optimális működés biztosítása. Kuczogi László, a K-ép Stúdió ügyvezetője kiemelte, hogy az adatok hasznossága azon áll vagy bukik, tud-e velük bármit is kezdeni az üzemeltetés – főleg hogy egyes folyamatok BIM-re épülnek, mások meg nem, az átmenet pedig gyakran esetleges. Hogy miért nincs még minden épületnek digitális ikerpárja, ami megoldaná ezt a dilemmát? Joó Dániel, a Buildext BIM menedzsere szerint gyakran a megrendelő és a tervező együttműködésénél bukik el a dolog, mert előbbi nyomást gyakorol utóbbira, a sok kérés és módosítás viszont lehetetlenné teszi a korai digitalizációt. Megoldást a klasszifikáció jelentene, ez elsősorban az új építésű szegmensben létező gyakorlat.
„A lényeg, hogy a legelejétől, a beruházó, a tulajdonos, akárhogy nevezzük, vállalja ennek az anyagi vonzatát, a felelősségét, és legyen meg ott is a tudás – az edukáció nagyon fontos ebben a témában” – fogalmazott Gazdusné Wusinczky Izabella, majd hozzátette: az ismeretek bővítése a valóban hatékony BIM alapú üzemeltetés motorja. „BIM alapú üzemeltetésről beszélünk, de közben BIM stratégiája nincs a cégeknek” – zárta rövidre a problémát Németh Dániel, az AFMTEC Services Kft. üzletfejlesztési vezetője. Ha a stratégia megvan, akkor egy csomagba kerül a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés is. „BIM alapú üzemeltetésről csak akkor lehet beszélni, ha minden át van gondolva, és a folyamatok is mind ki vannak alakítva.”
Németh Dániel a kerekasztalt követően saját előadást is tartott: egy banki esettanulmányban ismertette a BIM implementáció nyújtotta előnyöket. „Szerintetek mi mozgatja ma a világot?” – tette fel a kérdést, majd felmutatta a telefonját, és azt mondta: a válasz az adat, amit az okos kütyük gyűjtenek helyettünk. Bemutatta, hogy egy műemlék épület felújítását is szkenneléssel, azaz adatgyűjtéssel kezdték, és több millió pontból álló felhő segítésével mérték fel a feladatokat. Hozzátette, hogy a legfontosabb tanulságok a kivitelezés során keletkeztek, azaz amikor már volt lehetőség összevetni a haladást az eredeti állapot modelljével.
Külön előadást tartott Kuczogi László is, méghozzá Lábán Kristóffal, a Helloparks projektmenedzserével közösen. A téma a BIM mondhatni állatorvosi lovának bemutatása volt – egy teljesen kerek projekté, ami megmutatja, hogyan is kell ezzel az eljárással az összes pontban jól teljesíteni. Kuczogi kiemelte, hogy a BIM számára inkább „Better Information Managementet” jelent, azaz hogy „nem öncélú” a digitalizáció, hanem azt a célt szolgálja, hogy hasznos, sikeres, előnyös legyen. A Helloparks raktárakat épít és ad ki ipari partnereknek, korábban hagyományos módon dolgoztak, de Lábán szerint „ez őrület volt”, szerették volna „rendbe tenni” a dolgokat. Ez sikerült is – avagy megvalósult a „jobb menedzsment”. A folyamat végig integrált maradt, azaz az összes bevont szakember és vállalkozó alkalmazkodott hozzá – ez volna végső soron az egész rendszer értelme.
Persze nem csak már bejáratott, nagy cégek voltak jelen a konferencián, hanem startupok is. Papp Dávid, az ARport Hungary társalapítója és ügyvezetője cégük kiterjesztett valóság megoldásairól beszélt, melyek célja, hogy új alapokra helyezze a beltéri navigációt és folyamatkezelést.
Monoki Ferenc, a SmartBuilder ügyvezetője pedig a valós idejű döntéshozatalt és projektmenedzsmentet támogató megoldásaikról tartott előadást.
Sok szó esett arról, hogy mindez edukáció kérdése – és hát hol lenne fontosabb az oktatás, mint az egyetemen. A konferencián így a BuildEXT által alapított BIM Diplomapályázat első három helyezettje is bemutatta munkáját: fiatal mérnökhallgatók, akik már most, az alma mater idején is a digitalizációra készülnek. A harmadik helyezett Szűcs Angelika a modell alapú üzemeltetés támogatási lehetőségeit hasonlította össze; a második helyezett Nagy Béla egy digitális ikermodellt épített és illesztette be egy üzemeltetési tervbe; végül a győztes Takács Balázs pedig a BIM-ben történő úttervezés módszertani megvalósításának lehetőségeit vizsgálta.
