„Open BIM/IFC: térképen az életciklus és az összes technológia” címmel Reicher Péter, a Graphisoft SE regionális igazgatója tart előadást a PropTech Hungary konferencián június 13-án a Budapest Music Centerben. Kis villáminterjúval hangolunk az okos épületek és okos cégek rendezvényére.
– A Graphisoft az 1980-as évek közepén az építésztervező szoftverfejlesztéssel és a világpiacon a 3D tervezőprogram elsőkénti megalkotásával robbant be, hiszen az épületinformációs modellezés (BIM) első kifejlesztője. A vállalat munkatársai élharcosai voltak mindig is a PropTech-nek, még ha akkor még senki sem hívta így az új iparágat. A korát jócskán megelőző Graphisoft a termékeit mára a teljes építőipari vertikumra kiterjesztette. De mit jelent Önnek a PropTech?
– Egy szeletet a szektor digitalizálásából. Sok szó esik róla, de a kérdés, hogy kik és milyen igényeket szolgálnak ki. Ez egy kicsit hasonló a tojás és a tyúk esetéhez, azaz mi fogalmazódik meg előbb a piaci szereplőkben: az építőipari hatékonyság növelésének és a munkafolyamatok korszerűsítésének az igénye, vagy a fejlesztők látták meg a fejlesztési lehetőséget és készültek el a speciális szoftverek.
A BIM, az épületinformációs modell a legkorszerűbb szemléletváltást hozta el az építőipar számára. A nemzetgazdaságok egyik legfontosabb szektorának digitalizációja azonban nem a startup-ok területe, hiszen az építőipari értéklánc sokszereplős, kiforrott, sok döntéshozatali ponttal megszakított, évszázadok óta működő folyamat. Ezt képviseljük mi a GRAPHISOFT-nál is, hiszen több mint 3 évtizedes fejlesztői múltunk van a szektorban. Emiatt ismertük fel az épülettervezés mellett a többi munkafolyamat digitalizálásának lehetőségét és terjesztettük ki a szoftvereinket az ingatlanfejlesztés teljes életciklusára.
– Mit várhatunk az iparágtól általában és Magyarországon az elkövetkezendő pár évben, hiszen a BIM alkalmazása még igencsak ritkaságszámba megy hazánkban?
– Az építőipari digitalizáció dübörög számos országban, nyilván Amerikában és néhány ázsiai piacon. De sokan meglepődnének, hogy például Moszkvában is a kiemelt közberuházások már BIM alapúak. Tehát a technológiában rejlő előnyöket sorra ismerik fel a gazdaságok szereplői és a kormányok. Nyugat-Európában ez a dinamika erősebb, mint a régiónkban. Pedig kisebb erejű gazdaságok számára a technológia alkalmazása látványosabb hatékonyságnövekedést és nyereségességi ugrást jelenhet.
Magyar fejlesztési központtal mi szeretnénk, ha a hazai szektor mintapiaccá válna, hiszen versenyelőnyt jelentene a magyar beruházóknak és kivitelezőknek, ha BIM alapú tervezésre és kivitelezésre térnének át. Ezzel versenyképességük kiugróan nőhetne és egyes nyugat-európai piacokra történő betörés is elképzelhetővé válhatna. De ehhez a hazai szakemberképzésnek is gyorsan kellene változnia, és szerencsés lenne, ha BIM technológián alapulna a magyar mérnökképzés.
– A második alkalommal megrendezésre kerülő PropTech Hungary célja is a hazai lehetőségek és megoldások bemutatása, illetve általában az ingatlanpiaci digitalizáció népszerűsítése, potenciális üzleti partnerek összehozása. A konferencia sokrétű programjából mi az, ami igazán érdekes lehet az Ön számára?
– A szektor szereplőinek digitalizációra való nyitottságát tükröző, illetve fejlesztő előadások érdekelnek elsősorban. Kíváncsi leszek a beruházási trendelemzésre is, hiszen a szektor dinamikája nemcsak a szereplőknek, hanem a nemzetgazdaságnak is nagyon fontos. Nyilván szó esik majd a szakemberhiányról is, amit mi is érzünk. Mi elsősorban a mérnöki igényeket szolgáljuk ki, hiszen a digitalizáció jellemzően a tervezést, a kivitelezés munkafázisainak, anyagszükségleteinek szervezését teszi tervezhetővé, egységessé és átláthatóvá.
Ezek alapvetően különböző szakmérnöki, illetve költségvetési munkafolyamatokat érintenek, és azt érzékeljük, hogy miközben a nyugat-európai egyetemeken már BIM technológián képzett mérnökök végeznek, itthon az oktatás még mindig hagyományos szemléleten alapul. De idén már valami megmozdult, a Magyar Mérnökkamara például BIM munkafolyamatokat szervező szakemberképzést indít el, az ÉMI pedig azt támogatja, hogy a BIM technológia az egyetemi Erasmus program részévé válhasson. Tehát ezek jó kezdeményezések, de sajnos koránt sem elégségesek.
