Irodák, gyárépületek, rendezvénycsarnokok – fontos funkciókkal bíró épületek, de egyikből sincs annyi, mint lakóingatlanból. Ahány ház, annyi megoldás, a pénztárcák vastagságához mért igények pedig a 2024. május 16-án rendezett PropTech Innovation Now rendezvényen is külön szekciót kaptak.
Amíg a gigaprojektek esetében a digitális iker technológia, a BIM, valamint a vállalati digitalizáció álltak a diskurzus középpontjában, addig itt a teljesen hétköznapi igények mesterséges intelligencia és adattudomány alapú kiszolgálásának lehetőségei adták az előadások témáját.
Amikor új otthonra vágyunk, több opció közül választhatunk: vehetünk használt ingatlant, ami valaki más igényei szerint épült; kereshetünk egyet a megannyi egyforma, újépítésű sorházból, amikkel tele vannak a hirdetési oldalak; vagy akár terveztethetünk és építtethetünk egy álomotthont, ami az első csavartól az utolsó cserépig a saját ízlésünket tükrözi. Akármelyik irányba menjünk is, a technológiai fejlődés úton-útfélen szembeötlik – elég vetni egy pillantást a már említett hirdetésekre.
Westworld, csak robotok nélkül
„Most még az AI vadnyugati korszakában élünk, ennek minden lehetőségével és korlátjával együtt” – kezdte előadását Balogh László az Ingatlan.com vezető elemzője. Hangsúlyozta, hogy az Ingatlan.com ajánlórendszerében már nyolc éve használnak gépi tanulást, ezzel téve hatékonyabbá az országos kiterjedésű keresőt, majd a piacról elérhető megoldások gyakorlati felhasználásáról beszélt.
Az Amazon Rekognition nevű képfelismerőt például a hirdetések moderálására használja a cég. „Nekünk, itt a kis Ingatlan.com-os rögvalóságunkban, akik egy egész országot szolgálunk ki, az a tapasztalatunk, hogy egy kép a hozzáadott érték 90 százalékát lefedi, és a maradék 10 százalék már nem tesz annyit hozzá, hiába van videó, 3D-s bejárás, akármi.” A képek tehát fontosak, az Amazon pedig segít kiszűrni az ismétlődő hirdetéseket, a feliratos, vízjeles képeket, valamint az oda nem illő tartalmakat, amikkel azért néha próbálkoznak a hirdetők. „Láttunk már meztelen nőt a kádban” – mondta mosolyogva Balogh.
És hogy mik a korlátok? „Nincs még egy olyan egységes platform, amire rábízhatnád magad, mint mondjuk levelezésben a Gmailre” – fogalmazott, felemlegetve, hogy az első gépi tanulásos rendszerüket fejlesztő cég akkoriban nagyon is jól működő szolgáltatását egy felvásárlás miatt elvesztette az Ingatlan.com. Semmi sem biztos vagy örök, nincsenek végtelen ideig működő, alapvetőnek számító platformok – vadnyugat, ugye.
Vége a kockás papír korszakának
Persze ha már beköltöztünk, sem ússzuk meg a fejlődést. A társasházak például megannyi nyűggel-bajjal küzdenek, a rengeteg adminisztráció még a legrátermettebb közös képviselőket és lakókat is felőröli. Dén Mátyás András, az Eház nevű, felhőalapú társasházkezelő platform ügyvezetője az előadásában többek közt arról beszélt, hogy az általuk nyújtott szolgáltatást is személyes tapasztalat ihlette – kezdetben egyetlen közös képviselőnek szerettek volna segíteni, majd a számára készített rendszert skálázták országos szintre, ami 370 ezres betétszámot jelent. Ide persze el is kellett jutni. „Egy kockás papíros üzletágat kezdtünk digitalizálni. Az első 5-10 évben jártam az országot, hetvenéves néniknek mutattam meg, hogy kell számítógépet használni – megemelték az egeret és mondták, hogy nem működik az Eház” – idézte fel szellemesen a cég korai éveit.
A kitartó munka gyümölcse azonban egy előnyös rendszer lett, ami a NAV számlaszinkronnal is együttműködik, gyorsítva a könyvelést, valamint a PSD2 open banking számlainformációs szolgáltatás is része, azaz a banki forgalmat is egy adott felületen tudják szinkronizálni a társasházkezelők. „Több, mint ötezer számlát szinkronizál az Eház” – mondta Dén. „Egy 40-50 lakásos társasház teljes éves könyvelése és mérlegeredményre vezetése negyven perc.” Ehhez képest az automatikus követeléskezelés már szinte jutalomjáték. A könyvelés egyébként öt éve blokkláncban hitelesített, azaz minden folyamat visszakövethető, egyértelmű, biztonságos – az utólagos módosítgatás, ceruzás átírogatás már a múlté.
Okos szállások és bérlakások
Ugyanígy új éra köszöntött be az ingatlanbérlés világában. Mehmet Yuksel, a törökországi gyökerű, de már négy országban működő Missafir ügyvezetője bemutatta, hogy a teljesen online rendszerük az alig pár napos szállásfoglalástól a középtávú bérlőkig (pl. diákok) is könnyen skálázódik. Lényege, hogy az ingatlan tulajdonosa egy appban menedzseli a lakása kiadását. Látja a befizetéseket, a foglalási naptárat, vagy akár azokat a jelentéseket, amiket a lakó tesz, mondjuk egy elromlott tévéről. Az árak a terhelésnek megfelelően, valósidőben változnak, mintha csak repülőjegyet vennénk, mivel pedig a bérlő is része a Missafir platformjának, a sokszor lutri bérbeadás is biztonságosabb, áramvonalasabb lesz.
Persze a lakáskiadás digitalizálása nem mindenhol jelent ugyanakkora üzletet. A kimondottan erre a területre fókuszáló „Built to Rent” kerekasztalnál a hazai és nemzetközi piac volt a téma, ideértve azon nehézségeket, amik a kimondottan bérházak építésével foglalkozó vállalkozásokat érintik.
„Lakóingatlant üzemeltetni? Kicsi pénz, kicsi haszon, sok kicsi nincs, csak kevés kicsi van, tehát nem tudunk összehozni belőle túl sok dolgot” – idézte fel a régi mantrát Ruzsinszki Tibor, a Gránit Alapkezelő ingatlan befektetési igazgatója. A fejlesztők inkább a lakások eladásában láttak fantáziát, a széljárás azonban változóban van, mert egyrészt a lakóingatlanok magas ára miatt egyre többen gondolkodnak hosszú távú bérlésben, másrészt Ruzsinszki szerint egy bérház esetében a szolgáltatásokat ki lehet úgy alakítani, hogy egy adott bérlői szegmenset, azaz ügyfeleket célozzanak, hisz az ő időleges bevonzásukra nagyobb esély van, mint hogy valaki egy életre odaköltözzön az épp most szimpatikus extrákért.
„Tényleg ezek a kiszolgáló területek a fontosak: hogy a legszebb angol szóval élve »instagrammable« legyenek” – mondta a változó igényekről Radványi Gábor, a Futureal Group főépítésze. „Mindenki azzal akar vagánykodni, hogy milyen menő helyen lakik, és teljesen mindegy, hogy az a 40 négyzetméter, ahol valóban él, hogy van berendezve, ha le tud menni a fancy gymbe, vagy a co-working helyről tud bejelentkezni, mert akkor igenis a saját presztízsét tudja ezzel növelni.”
Hozzátette: nincs egységes bérlői piac, az igények lokális felmérése fontos, akár városokon belüli kerületekre bontva is. Mindemellett a szabályozások sem mindig szolgálják a bérlésre épített ingatlanokat – példaként az angol rendszert hozta fel, miszerint adott számú hálószobás bérlakásokat kell építeni, akkor is, ha ez a mostani bérlői viselkedést látva egyáltalán nem logikus. (Sokan egyébként a szobák kiadásával hekkelik meg a szabályozást.)
És akkor még a digitalizáció fontossága szóba sem került, pedig Radványi szerint ez generációs igény is. „A mostani célközönségnek a digitalizáció alapvető. 2030-ra a built-to-rent lakások lakóinak vélhetően több mint fele Z-generációs lesz. Számukra tényleg ez az alap. Ha nem ilyen vagy, akkor az a kőkorszak.” Szóval a fejlődést, ahogy oly sokszor, most is a piaci igények fogják meghatározni, és aki nem halad a korral, könnyen kieshet a versenyből.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Linkedinen is!
